Vadalma             VII. fejezet.

 

    

     Szilárd három hónapja kezdte el érezni, hogy ez a bővérű

nőszemély  nem adja fel. Törölte magát az iwiw-ről időhiányra

hivatkozva, és elkezdett részletesebben utána nézni

a felesége barátnőjének.

 

„Valami nem frankó Szerénke körül sem, mert most valahogy olyan,

mint sok évvel ezelőtt, mikor jól szaladt a szekere a munkahelyén,

és az önértékelése terén is. Akkoriban a családja is hirtelen önjáróbb

lett, és már nem kínozták folyton .Valahogy szabad, és életvidám

volt. Az volt az egyik alkalom ,mikor rádöbbent, hogy milyen okok

miatt is tartott ki mellettem ebben a házasságban, és, hogy mégis

több az  élet annál, mint ami neki jutott.

Na ja!  Aztán szépen szerelmes lett valakibe. A legfájóbb, hogy ők

ketten, valóban egymáshoz illőek voltak, azzal az emberrel,

ellentétben velünk. Csakhogy ő az én feleségem volt, és az is maradt!

Akkor még sikerült vissza szereznem őt, a fickó asszonyának a

segítségével.

Majd hülye leszek lemondani arról, akit ilyen jól kineveltem

magamnak. Amúgy meg szeretem is őt, nem sokan tudhatják,

milyen ideális nekem az én feleségem, és, hogy nélküle

fél ember lennék! Sok víz lefolyt azóta a Dunán, erős kötelék

alakult ki köztünk, és nagyon jó házasság lett a miénk. Énnekem

nem olyan nő az ideálom, amilyet mások gondolnának, meg

amilyenek még manapság is, megpróbálnak rám akaszkodni! 

Most is úgy érzem, szeretjük egymást Szerénkével, de valami,

három hónapja,még se stimmel körülötte!

Jól tudom, hogy Szerénke alapjában véve egy okos, és bölcs nő,

ezért nem hiszem, hogy nem veszi észre, hogy Vadalma mit művel!

De mi van akkor, ha épp ő akar megszabadulni tőlem a barátnője

segítségével! Hosszú évek óta, már semmi okom ezt feltételezni,

de mégis…!”

 

    A férfi diszkréten, feltérképezte a felesége régi szerelmének az

életét, hátha ő van a dologban. De azóta már, az ország másik

felén élnek, és született két gyermekük is. Sok más módon

utánajárt, vajon mi lehet az oka, hogy időnként nem csupán

felszabadult, a viselkedése, hanem szertelen, felelőtlen.

„Tán elkezdett volna inni ez az én kis asszonykám?Azt nem hiszem!

Vagy „belemelegedett” a barátnőjébe? ”

Sokféle lehetőség felmerült benne. Abban a percben azonban,

mikor Vadalma elkezdte telefonon hívogatni,- hisz az iwiwen már

nem érte el,- emellett  egyre sűrűbben botlott bele ebédidőben,

tudta, hogy az ő keze van a dologban!

 

„Ha bezárom az ajtót, ez a "vadhajtás" bejön az ablakon!

Aztán meg nem mulaszott ám el egyszer sem utalást tenni Réni

"kivirágzó" személyiségére sem!"

Többek között:

    „Úgy ragyog a feleséged mostanában, olyan fantasztikusan

magabiztos lett, időnként már kezdelek sajnálni, nehogy a

férfi büszkeséged meginogjon. Á, csak ugratlak ám! Tudom ám,

hogy te Szilárd vagy, szó szerint is, nem igaz? Számodra nem

jelenthet gondot, egy kis házassági malőr! Vagy igen? Jajj, persze

én nem azt akarom ezzel mondani, hogy bármi baj lenne köztetek..!

Nincs is, igaz? Vagy van? Hát néha én is látom Réni hülyeségeit,

de én nem akarok beleszólni....Csak sajnállak, vajon eléggé

megbecsülnek téged otthon…?”

 

Vlll. fejezet