Vadalma
elbeszélés
Vadalma V.fejezet
Vadalma hetek óta halasztgatta, hogy hivatalosan is visszavegye leánykori
nevét, a férje halála után.
„Őrület, ahogy ezek a büroszauruszok, akiknek fogalmuk sincs arról,
mi az élet ,elrabolják az értékes időmet!”
Ilyen gondolatok zakatoltak a fejében, mikor megcsúszott a bürokrácia
szentélyének lépcsőjén, és elkezdett lefelé zuhanni. Semmi komoly
sérülést nem szenvedett, csak kék és zöld foltok, sántítás, de ezt már
megszokta. A korlátnál egy nő alig bírta visszatartani a röhögést, de aztán a
fejéhez kapott, és elkísérte a dokihoz. Azóta érzi, hogy „van élet a halál után.”
A férje halála után!
Vadalma nem volt gátlásokkal terhelve, élte az életét, a lehetőségeihez
képest, és általában annál is tovább. Carpe diem! Nem csak az életfilozófiája,
de életének legfőbb célja is ez volt.
A nőt, aki összenyalábolta ott a folyosón, Szerénkének hívták. Sose
gondolta, hogy élhet valaki ilyen névvel is.
„A szülei, nem láttak tovább az orruknál, hogy ilyen nevet akasztottak
a nyakába?”
Később megkérte, had nevezze őt Réninek, ez állt a szájára.
A sebész borogatást, és kíméletes terhelést alánlott, de a sors,
izgalmasabb gyógyulást sejtetett, mikor Szerénke ragaszkodott hozzá,
hogy felhívja a férjét, és megkérje, hogy repítsék már haza kocsival ezt
a kedves új ismerősét, a sérült Vadalmát .
Abban a percben mikor meglátta a férfit, érezte, hogy máris útban van
neki, ez a segítőkész nőci. Szilárd nem az első férfi volt,akit már a
találkozásuk elején vonzónak talált. Éppen ezért, és a rosszemlékű
tapasztalatai miatt tudta, hogy ezt, valóban ésszel kell csinálnia.
Nem sokat kellett fáradoznia, Szerénke olyan nagyon ki volt éhezve egy,
csak neki szóló baráti kapcsolatra, hogy pillanatok alatt, Vadalma legjobb
barátnője lett.
A tapasztalt asszonyok, mindig óvatosan kezelik, az újonnan felbukkanó,
és frissen kialakuló barátságokat. Bár Szerénkén nem látszott féltékenység,
de Vadalma inkább nem kockáztatott. Néhány hónap után, rájött, milyen okos
döntés volt, hogy látszólag minimális kapcsolat se fűzze Szilárdhoz, hisz
az asszony beszámolói alapján kiderült, pontosan tudta hogy,valóban sok nő
érezi úgy, hogy egy ilyen jóképű, magas szőke férfit, nyilván igen hamar el
lehet szipkázni, egy olyan pici, amorf, szürke egérke mellől, mint Szerénke.
Meg is volt döbbenve, hogy az asszony mennyire bölcsen, és tisztán ítélte
meg a helyzetét.
Ez azonban cseppet sem tántorította el a céljától. Szilárd, titokban
készült fotóját, és a saját képét egymás mellé ragasztotta, és akárhányszor
ránézett, egyre erősödött benne a tudat, hogy ez a férfi őt illeti.